A pink ufó dala

apucika mondd meg nekem lécci mi a jó

tudod én nem tudom mer én

nem vagyok

ember

hülye vagyok

nő vagyok

úgy értve hogy pina pedig ez

állítólag nem betegség

ez egy ilyen

büntetés

kábé mint az ülőbútorok között a priccs

ahol az angyal áll a karddal

nekem ott semmi sincs

apucika annak örülj hogy nem kellett látlelet

te mondtad hogy le kell mindent tagadni és hát

le lett

apucika énszerintem buli ez a szerelem

ki gondolná hogy maholnap

kéne egy spirál

géniusz vagy

mindenem vagy

fogdosom a kezedet és

őrizem a

szememet ha

megérdemlem úgy értve hogy

nem vitázok jó leszek

lehetne újra

l'oréal?

apucika annak örülj hogy nem kellett látlelet

te mondtad hogy le kell mindent tagadni és hát

le lett

apucika ne légy gizda ne félj nincsen

gyerekem

magam vagyok három napja

üres a hasam

azt is mondták sőt úgy mondták

uterális nonszensz hogy az

életben még valaha

beüt a baj

apucika annak örülj hogy nem kellett látlelet

te mondtad hogy le kell mindent tagadni és hát

le lett

apucika drága ez egy

nem élet ez így

tudd meg azt hogy úgy szeretnék élni mint a

pink

jönni-menni - dögösen

csókolózni - közösen

funky-san és főként

nőtudatos

nőként

á csak vicc volt nem olyan

lényeges de komolyan

apucika

ne nézz így rám

tegyél ki a sarkon inkább

felülök a buszra nédd'a

lóg a mellem pluszba még a

seggem is pufó

láthatólag nem is vagyok más csak egy

ufó

Hátrahagyott versek ( Magvető, 2017)

A Trabantfejű Nő ( Magvető, 2011)